Ügyfélfogadás rendjéről tájékoztatás

Tájékoztatom Önöket, hogy a Tiszakerecsenyi Közös Önkormányi Hivatal Lónya Kirendeltsége az alábbi időpontokban tart ügyfélfogadást:

Hétfő: 08:00-16:00-ig

Kedd: 08:00-12:00-ig

Szerda: 08:00-12:00-ig (jegyzői ügyfélfogadás)

Csütörtök: 08:00.12:00-ig (állampolgársággal, hazai anyakönyvezéssel kapcsolatos ügyintézés)

Péntek: nincs ügyfélfogadás

Lónyay Sírkápolnával kapcsolatos tájékoztatás

A Lónyay sírkápolna állagmegóvásához, kérném mindazok támogatását, kik segítségünkre lennének abban, hogy Gróf Lónyay Menyhért Magyarország első pénzügyminisztere és a Lónyay család sírkápolnája ne váljon az idő martalékává. A tető kijavítása a 24. órában van.

Támogatásukat Lónya Község Önkormányzata

11744065-15732602-10080003

számú számlájára utalhatják.

Segítségüket előre is köszönjük.

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Lónya Községben 2016. augusztus 18.-án Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakult a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Katasztrófavédelem szervezésében.

 

Tagjai:

Barabás Zsolt

Baráth Sándor

Bartha István

Bicsinszki Zoltán

Egyed János

Filep Attila

Laczkó András (vezető)

Menyu Zoltán

Nagy Árpád

Szigeti Sándor

Török Tamás

Lónya története

A település a Beregi- síkságon a Tisza és az ukrán határ között található. Közúton Vásárosnaménytól a 41-es főútról lekanyarodva, illetve a 4-es számú főútról Kisvárdát elhagyva Mándok irányában közelíthető meg. A Tiszán kompon keresztül közelíthetjük meg a települést.

Neve szláv eredetű szó, az ősszláv lovü (halász, vadász), illetve lovity (halászik, vadászik) családjába tartozik. A Lónya szó őseinknél keresztnév lehetett, mert egy 1245. évi adománylevélben azt olvashatjuk, hogy IV. Béla király Lónyának és fiának, Györgynek, valamint az ő fiának, Lászlónak birtokot adományozott. A XII. században a Beth- vagy Betke-család bírta, tőlük vette meg 1205-ben Bánk bán nádor veje, Simon. A Gertrúd királyné ellen elkövetett merénylet miatt azonban Lónya helység is a koronáé lett. 1285-ben királyi adományképpen a Berenczei-család Lónyára költözött, az utódok a faluról vették fel a Lónyay családnevet. A település a XIV. század vége felé Kis- és Nagylónyára vált szét. 1660-ban Lónyay Anna révén Kemény János fejedelemé is volt, az ő halála után pedig a kincstárra szállt a birtok. A trianoni szerződésig Bereg megyéhez tartozott, 1924. január 1.-jétől Kis- és Nagylónyát Szabolcs vármegyéhez csatolták, e két település az 1934-ben történt egyesülése után kapta a Lónya nevet. Legnagyobb birtokosai a Lónyayak voltak.

1822-ben született Nagylónyán Lónyay Menyhért jogász politikus. A Tisza szabályozásában, mint a Felsőszabolcsi Társulat elnöke nagy szerepet játszott. 1867-ben pénzügyminiszter, 1871-ben miniszterelnök, 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1871-től az elnöke volt. Itt született Babus Jolán néprajzkutató, akinek kötete jelent meg a sajátos sírfeliratokról és a ma Nyíregyházán élő Sebestyén Sándor szobrászművész. A Kossuth u. 91. sz. alatt áll a XIII. században emelt román stílusú, festett famennyezetű református templom. Az egyhajós, torony nélküli templom alatti kripta a Lónyayak egyik temetkezési helye volt. Festett famennyezete XVIII. századi. Kislónya 1762-ben külön fatemplomot épített, Lónyának így most két református temploma van a katolikus templomon kívül. A templomkertben talpgerendákon álló, négy fia tornyos református népi fa harangtorony műemlék. 1992-ben adták át a községben az I. és II. világháborús emlékműveket.